A Magyar Örökség-díjas, világhírű 100 Tagú Cigányzenekar megalakulását, 1985-ben egy áprilisi szomorú esemény inspirálta. Az akkori prímáskirály temetésére, a hagyományok szerint több száz zenész gyűlt össze az ország számos városából. Régi cigány szokás szerint, muzsikával kísérték végső útjára a felejthetetlen zenészt és nótaszerzőt id. Járóka Sándort. Akkor megfogalmazódott, hogy egy szervezett nagy létszámú koncertképes zenekarra van szükség, mely betölti ezt a több éve fennálló szellemi űrt. Ezek után az alapítók - Berki László, Mészáros Tivadar, Boross Lajos - több hónapos előkészület után 1985. november 2-án megalakították a "Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesületet", melyet később a muzsikusok 100 Tagú Cigányzenekar névre kereszteltek.
A bemutatkozó koncertre a Budapesti Tavaszi Fesztiválon 1986. március 22-én a Budapesti Kongresszusi Központ Pátria termében –a mostani koncert helyszínén- került sor. A premierre egyszerre figyelt fel a hazai és a külföldi zeneértő közönség. A 100 Tagú Cigányzenekar elindult világhódító útjára és ma már mindenki meg van győződve arról, hogy Isten ajándéka az embereknek.

A zenekar megalakulása óta több mint ezer koncertet adott az ország legkisebb településének kultúrházától a világ számos híres koncertterméig, számot adva a magyar és cigány kultúra valamint a cigányzenekarra hangszerelt klasszikus zene magas szintű előadásáról. Értéket, példát közvetít a többségi és kisebbségi társadalomnak, hidat és empátiát képezve közöttük. Célja, e kivételes zenei érték életben tartása megőrizve azt az évszázados hagyományt, melyet a cigányok, családi örökségként generációkon át hordoznak. Kitartó és erdményes munkájával pozitív, image formáló, emblematikus intézménnyé vált.
A klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció. Széles repertoárján komolyzenei - többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate, Strauss - művek mellett a tradicionális magyar cigánymuzsika, magyar nóták és népdalok szerepelnek.

A zenekar a 35 év alatt Európa, Ázsia, Amerika, Ausztrália, Új-Zéland számos városában koncertezett és szórakoztatta a nagyérdeműt, ahogy teszik ezt ma is. Bárhol is járnak, mindenhol tomboló sikerben van részük. A zenekar ma 138 taggal büszkélkedhet. A kritikusok szerint "van valami varázslatos" abban, ahogy a "világ leghíresebb cigányzenekara" a színpadon megjelenik. Ennek oka, hogy minden fellépésükön ugyanaz a lelkesedés árad belőlük. A siker számukra üzenet, mely minden muzsikusnak újabb inspirációt ad. A zenekar művészetével, muzsikájával mindenkor és mindenhol megtalálja az utat a közönség szívéhez egyben gazdagítva az európai kultúra színes palettáját.

A 100 Tagú Cigányzenekar fennállása óta 21 CD, 5 DVD-lemezt jelentetett meg, ebből 5 platina, 9 aranylemez lett. Számos rádió és TV felvétel készült róluk, több film is például egy road-movie, 2003-ban Monte-Carlo-ban "AVES" címmel. A Magyar Rádió Nívódíját, több hazai és nemzetközi fesztivál szakmai díját vehették át. 2000-ben elnyerték a Magyar Örökség Díjat és ugyanebben az évben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe is.
A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata révén került be a Hungarikumok gyűjteményébe, 2014. március 18-tól jogosult a hungarikum kitüntető cím használatára. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. Törvény pontosan körülhatárolja a hungarikum fogalmát. Eszerint a hungarikum: Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésű, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.